A rétyi üzem felépítése kapcsán mellőzött környezeti és társadalmi szempontok, avagy miért fontos az építkezési engedély visszavonása és a feltételek újratárgyalása.
1. A gyár 800 000 köbméteres kapacitása gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget felemésztené. Az Országos Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint a Kovászna megyében kitermelt 545 000 köbméter famennyiségből 240 000 köbméter tűlevelű (45%), míg Hargita megyében a kitermelt 1 031 000 köbméterből mintegy 773 000 köbméter tűlevelű (74,9%). A rétyi üzem rönkfafeldolgozással, fűrészáru-előállítással kapcsolatos tevékenységet végez majd. A cég nem vállal felelősséget a székelyföldi erdőállományt érő közvetlen és közvetett hatásokért. Vagyis nem vállal semmiféle felelősséget a majdani erdőirtásokért.
2. Közúti forgalomnövekedés. Számításaink szerint a 800 000 köbméter fa szállításához minimum évi 20 000, fával megrakott, érkező és ugyanennyi távozó teherautóval kell számolni. Vagyis évi 40 000 húsztonnás teherautóval több fog száguldozni Háromszék útjain, a Bereck–Csernáton–Uzon, a Kommandó–Barátos–Réty, illetve a Hargita megyéből történő szállítás során a Tusnádfürdő–Mikóújfalu–Oltszem–Sepsiszentgyörgy–Réty útvonalon.
3. Társadalmi, gazdasági hatások. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a fűrészárugyártás területén működő cégek 30–40 százaléka nyersanyaghiány miatt a csőd szélére kerülhet, ezzel mintegy 400 meglévő munkahely szűnhet meg. Az Arbor Szövetség elemzése szerint a Rétyen megépítendő fűrészüzem 800 000 köbméteres nyersanyagszükséglete az ország 13 000, faiparban meglévő munkahelyét veszélyezteti. Ezzel szemben a rétyi üzemben tervezett munkahelyek száma: 650.
Az évi 800 000 köbméter fenyő gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget jelenti. Egy ekkora szívóerő betelepítése Székelyföldre nagymértékben megnövelné a legális és illegális erdőkitermelést a régióban. Ugyanakkor a befektető minden felelősséget elhárít magáról az erdők épségére és megmaradására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy minden, a kitermeléssel, szállítással kapcsolatos kárt mi fizetünk (tavaly szeptemberben 50 000 lejt utaltak ki a megyei sürgősségi alapból a kommandói utak javítására). És akkor még nem beszéltünk a turizmust, erdeigyümölcs- és gombafeldolgozást, vadászatot érő károkról…
4. A vízellátás kérdése. A Rétyet ellátó két kút kapacitása 4,00 l/s egyenként, az összkapacitás 8,00 l/s. Az indoklás szerint a kutakat felváltva használják, miközben a község ivóvízszükséglete 4,66 l/s, vagyis nagyobb, mint amit a felváltva használt kutak biztosítanak. Réty Község Polgármesteri Hivatala a fűrészüzem számára 1,3 l/s használatát tenné lehetővé, így az ivóvízszükséglet 5,96 l/s lesz. Nem lehet tudni, hogy ezt mindkét kút állandó használatával fogják-e biztosítani. Az ivóvízen kívül az egyéb vízfelhasználást fúrt kutakból tervezik megoldani. Ehhez egy hidrogeológiai tanulmány elvégzése szükséges, vagyis jelen pillanatban nem áll a beruházó rendelkezésére olyan adat, mely szerint biztosan kijelenthető, hogy a fúrt kutak nem fogják megcsapolni a község vízkészletét. Azt nem is említve, hogy egy ipari létesítményt szándékoznak az említett vízkészlet fölé telepíteni.
5. Légszennyezettség. Bár a tanulmány megnyugtatóan bemutatja, hogy a 10 μm-es szállópor (PM10) nem fog lakott területekre eljutni, az ennél kisebb részecskeátmérőjű szennyezést, félrevezető módon, nem tárgyalja. Márpedig éppen ez lenne releváns. Éppen a 10 mikronnál kisebb szennyező részecskék ülepednek ki nehezebben a levegőből, ezek jutnak túl az emberi garaton, a 4 mikron alattiak kerülnek a tüdőbe, a 2,5 μm-nél kisebbek pedig már akkumulálódnak, és egyáltalán nem vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből.
6. Táj és természetvédelem. Az üzem három természetvédelmi terület kereszteződésében fekszik: Rétyi Nyír és uzon–szentivánlaborfalvi tavak (ROSCI0111), Bodok–Barót-hegység Natura 2000 terület (a Csókás–Veczer területtel) (ROSPA0082), Feketeügy Natura 2000-es terület (ROSCI0374). A tízemeletes nagyságú épületegyüttesből álló beruházás rontja a 2007-ben 800 000 lej (8 milliárd lej) közpénzből létesített Háromszéki Magyarok Emlékparkjának látványképét, az Óriáspince-tető turisztikai erejét.
A 2001/215. sz. közigazgatási törvény 2. szakaszának értelmében a megyei tanács felel a megye vagyonának kezeléséért, a helyi tanácsok véleményezése alapján megállapítja a megye területszervezési és -rendezési terveit, és felel a megye területén található történelmi és építészeti műemlékekért, a parkokért, a közkertekért és a természeti rezervátumokért.
Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport
(fizetett hirdetés)
(48)
